2012\07\23

püffneki

Négy blogot olvastam rendszeresen mióta átköltöztem erre az oldalra. Azóta egy megszűnt, egy hibernálódott :(, egy amúgy is ritkán frissült, a negyedik meg éppen ma titkosodott. Szomorú vagyok. 

Persze ettől még marad ugyanaz a rend. Bekapcsolom, végignézem a postafiókokat, aztán a blogokat. Csak éppen hamarabb érek a végére. 

hm...

2012\07\19

dolgok amikből kimaradtam 12.

Még sosem esett a fejemre egyetlen randa, nagy műanyag lámapbúra sem. 

Ugyan ma majdnem, de aztán mégsem. Ez pontosan a harmadik meglepetés volt a reggel során (első, hogy nem nyírták le végig a sövényt, így a legvégén még lepacsizhattam a levelekkel, második, hogy a levelek legvégén egy hajléktalan bácsi állt aki egész beolvadt a környezetbe, tiszta véletlen, hogy vele nem pacsiztam, meg az is, hogy csak álldogált és nem pisilt). Talán emiatt volt ma olyan nyugtalan napom (picit ugyan megcsúsztam az érzéssel, mert főleg az incidens után gyötört rossz előérzet).

Asszem az őrangyalomon múlt a dolog, meg kb. fél másodpercen. Az asztal sarkánál jártam. Épp bekanyarodtam a székemhez, amikor nagy robajjal leszakadt az ég. Azaz a lámpaburkolat. Ezerötszázhat éves már, vagy talán annyi mint én. Eddig bírta. Középen hosszában megrepedt, így csúszhatott ki egy pillanat alatt a fémkampók szorításából. Ha ott ülök a helyemen, pont a fejemre esik, és most egy pofás kis agyrázkódás boldog tulajdonosa lehetnék. Vagy valami ilyesmi. És nem írhatnám le, hogy még sosem esett a fejemre egyetlen randa, nagy...

dolgok meglepetés ylla mesél

2012\07\18

a kis buta

Május óta minden alkalommal ugyanaz van. Elmegy a foglalkozásra. A bejáratnál leveszi a cipőit. Mezítláb lecsattog az öltözőbe, átöltözik, csinálja bőszen a gyakorlatokat, lógó nyelvvel tér vissza, aztán cicamosdás után visszahúzkodja magára a ruháit, majd elkezdi keresgélni, hogy hova a fenébe rakhatta a cipőt...

hátööö

2012\07\11

lányok, a hej-hej helyzet az, hogy

Hiába nagyobb a lakás, könnyebb takarítani. Lassan ott tartunk, hogy nem emlékeszem rá mikor volt utoljára kupleráj (dede, emlékszem, egész pontosan tegnap meg tegnapelőtt este volt, de csak a konyhában, az meg ugye nem számít, és amúgy is felszámoltam már), és elkezdtem a rendcsinálást az eldugott helyeken is, ahova még a költözéskor csak benyomkodtam a cuccokat. Jövőhéten pedig nekiállok szép színesre festeni az üvegtéglákat. Egész jó ez a lakás. Rájöttem, hogy a hálót sem utálom, csak az ágyat meg a sötétítőt. Legjobban az erkélyt szeretem, meg a nappalit. Persze minden sokkal jobb így, hogy itt vannak a gyerekek is. Esténként kint vacsorázunk, a fiúk dörmögősen beszélgetnek, a lányok vihognak, később meg gyertyafénynél társasozunk a leánykával. 

Jó három hónapja lakunk itt, de ezalatt többször mentünk valahova/akárhova, mint otthon egy év alatt. Próbáltam rájönni mi más itt, pl. mitől van kedve ÉP-nek itt sétálni(!), de csak arra tudok gondolni, hogy ezt a várost másképp használják az emberek. Talán azért mert rengetegen vannak. Mindenesetre egyelőre egész jó itt. Csak a szüleim meg a régi barátok hiányoznak néha. Tökjó volt hazamenni a ballagásra, évzáróra, rég látott arcokkal összemosolyogni kicsit, beszélgetni. Jó lett volna még sokkal többet mosolyogni és beszélgetni...

mindenféléről

2012\07\10

virágom virágom

Bánatomra beatkásodtunk. És ha úgy van ahogy olvastam, akkor máris keresztet vethetek az én drága pistikémre. Pedig úgy figyelek rá. Egyszer találtam egy kis kukackát a levelek között. Már kirágott egy virágalakú lyukat. Azon nyomban eltávolítottam. Lehet, hogy nem kellett volna leszedni, talán megvédte volna az atkáktól a pistikét. Pedig locsolom ám rendesen. Az összeset.

Majd meglátjuk mi lesz. Azt sem tudom, kibírják-e míg nyaralunk... Lehet, hogy mire hazaérünk atkástul, virágostul kinyuvadnak. Egy picit azért aggaszt ez a dolog. 

virág

2012\07\10

A meleg miatt a nappaliban alszunk. Nem, nem az asztalon. :) Jobban elférünk a padlón. Legjobb az erkélyen lenne most, de este végre lekentem az asztalt. Szigorúan telítésig. Az eleje igen kényelmesen ment, egyszerűen befeküdtem alá. A hátam kellemesen melegítette a kő, a többi részt meg a lengedező szellőcske hűsítette. Asztalkenés előtt kint vacsoráztunk, utána meg ittunk egy pohár sört a nagyonközeli sörözőben. Remek kis este volt na. 

vidám

2012\06\28

még kedden kezdtem el írni...

Nincs nekem különösebb bajom a hétfőkkel, de a tegnapi, az cudar volt. A délelőtt még elment valahogy, délután viszont sehogy nem akart alábbhagyni az eső. Azért persze hazajöttem, de még nem tudom, hogy pl. a fekete cipőm túlélte-e az utat? Ömlött az eső végig, a szél meg szemből fújt. Mikor hazaértem, elöl ázottcsurinak néztem ki, hátul meg tiszta száraz voltam. Szerencse, hogy az úton csak zuhogott, és igazán aztán kezdett szakadni, miután a virágokat elrendeztem az erkélyen. Boltba valahogy nem nagyon volt kedvem menni, abból kellett vacsorát csinálni, amit a konyhában találtam. 

Hm… panaszkodni akartam a hétfőre? Pedig hétfőn nem is volt olyan rossz. Csak annyi történt, hogy főztem a kis zöldséges egytálamat meg pizzát csináltam a többieknek. A legutóbb mikor hamburgert sütöttem megtetszett a koriander, gondoltam ebben sem mutatna rosszul. Sajnos egy csöppet megborítottam az üveget, és így kb. egy személy egy évnyi koriandergolyócska adagjával gazdagítottam az egytálamat. Hogy kicsit javítsak rajta, beledobtam egy kisebbet a borzasztóerős paprikámból a fűzérről. Mindeközben a szószocska szépen rotyogott magában. Előkészítettem a tésztát, megkóstoltam a zegytálamat és nem szédültem meg tőle (azóta sincs semmi bajom, úgyhogy a koriander valószínűleg ipari mennyiségben sem mérgező). Nemúgy a pizzaszósztól, amit rettenetesen elsóztam. Úgy futkostam a gépem és a konyha között akár a a bizonyos mérgezett egér, és igyekeztem vacsorázni + minden praktikát kinyerni az internetről, mert én csak a krumplis meg a szódabikarbónás módszert ismertem. Utóbbit nem akartam használni, szerintem érződik az elkészült ételen. Így végül két krumpli nyugodott a serpenyőben, meg játszottam egy kicsit pár csepp ecettel is. A nagy sietségben viszont nem figyeltem, csak lapátoltam be a korianderes zöldségeimet,  zöldséges korianderem, meg az egyik falattal a borzasztóerős paprikát. Annak eredetileg csak az íze kellett volna, hogy a számba kerüljön. Könnybelábadtak a szemeim, egy percre munkaképtelen állapotba kerültem, de az élet nem habostorta nekem pedig muszáj volt tovább csinálnom a pizzát. Végül ehetőre sütöttem, úgyhogy visszavontam mindent, a hétfő nem is volt olyan pocsék. Ellenben a szerda....

kaja nyafog

2012\06\24

Kb. csütörtök óta éreztük a büdösséget a lépcsőházban. Ahogy beléptünk, máris megcsapott, a liftben is pont ugyanúgy terjengett ahogy a legfelső emeleten. Ma fél11-kor, amikor indultunk reggelit venni, már semmit nem lehetett belőle érezni. Aztán fél1 körül becsöngetett hozzánk egy rendőr, és megkérdezte, hogy ismertük-e a pár emelettel alattunk lakó férfit. 

Brrrr....

 

 

 

 

 

És tényleg durva. És tényleg komolyan mondtam, hogy szerelmeskedjünk/nevessünk/öleljünk/beszélgessünk/együnk-igyunk, mert ki tudja mi lesz holnap...

meglepetés hátööö

2012\06\22

vajon melyik hamvába holt ötletem ihletett meg az éjszaka?

Az éjjel álmomban valamit sütni akartam. Benyúltam a szekrénybe és elővettem a tojást (bár a hűtőben jobb szeretem tartani, helyhiány miatt most valóban a szekrényben van). Arra gondoltam, hogy a nagy hőség biztosan nem tett jót neki, és milyen kár, hogy nem fért be a hűtőbe.  Közben felütöttem az elsőt. Egy félig kifejlett, ragacsos trutyival körbevett kiscsirkét találtam benne. Nagyon nem volt szép. 

álom meglepetés hátööö

süti beállítások módosítása