2011\05\10

meglepetés 2x

 Anyukáméktól jöttem ki épp, és a ház előtt ott állt a legfölsőn lakó szomszéd 3 gyereke. A fiúval egykorúak vagyunk, még együtt mentünk beiratkozni a középiskolába. Most ott állt a lánytestvéreivel együtt. Külön-külön is irtó rég láttam őket, így hármasban meg vagy 20 éve. Szíven ütött a helyzet, de nagyon jó volt. Úgy sajnáltam, hogy nem tudok beszélgetni kicsit velük. Siettem haza. 

Annyira siettem, hogy nem is vártam a liftre. Kettesével szedtem a lépcsőfokokat, de az első emeleti fordulóba érve megtorpantam. Valaki egyszerűen odaszart. Nem lehet ezt szebben mondani. Fura, mert a lépcsőház teljes fala üveg. Nem értem én ezt. Nos, ez a helyzet (meg a szag) szintén szíven ütött. De ez nem volt jó. (Nem, nem mentem vissza feltakarítani, nem bírtam rávenni magam)

barátok lépcső kaka meglepetés

2011\01\05

kutyadolog

Előre szólok, szarügy következik. Megviccelt a kutya. Pár hétre ugyanis kutya- és virágpesztra lettem. Vagyis lettünk, mert délután a kisnőci is sétáltat.

Szokásos menetrendünk, hogy este átcaplatok érte, letekerek egy tasakocskát, azt a zsebembe helyezem, fejemre sapka, őrá hám és indulás. Egy pisi meg pár kör séta után kábelezés, tasakocskahasználat, kutyagumitartó, hazaséta, tisztálkodás vacsi stb...
És ez pontosan így ment minden nap. Kivéve a tegnapot. Ugyanis alig értünk az első füves részre, már be is gömbölyödött és termelt is egy adag tasakbavalót. Gondoltam, akkor a mai megvolt. Összeszedtem, igyekeztem hermetikusan lezárni aztán csak vittük, vittük magunkkal. Végre odaértünk a kutyagumi lerakóhoz, aholis én gondosan elhelyeztem a csomagot és örvendeztem, hogy végre megszabadultunk tőle. Kb. ugyanekkor, a kutyuka, 2 méterrel odébb, újra gömbölyödött és legyártott egy újabb rendes adagot. Én meg ott álltam tökteljesen eltasakocskátlanodva. A helyszínt nem mertem elhagyni, tudtam, ebben a sötétben többet sose találok vissza. Egy pillanatig sóbálványként álltam, nem tudtam mi lesz. Tiszta szerencse, hogy a zsebemben találtam papírzsepit bőven. Azért miután hazaértem, a kesztyűmet kimostam. :)
 

kutya kaka

2010\01\15

nem, egyszerűen lövésem nincs, honnan jutott ez most eszembe, de

Előjött az általános iskolai gondnoknéni. Tényleg néni volt, szerintem már nyugdíjasként dolgozott ott. Ő tartotta rendben a gazdasági ügyeket és ha így visszagondolok egy rigorózus, idősödő hölgy jelenik meg előttem.  Pedig olyan kis duci volt, kellemes arccal, kívülről jókedélyűnek is gondolhatta volna az ember. Ha nem morog mindig. Na és történt egyszer, hogy a fiúk mosdójában az egyik wc-től kifelé, barna kéznyomok borították a falat. Jól láthatóan valaki így próbálta letörölni a kezéről amit az ott hagyott kisgatyájával nem tudott maradéktalanul eltávolítani. Nagyon nagy balhé lett a dologból. A gondnoknéni patáliázott, persze senki nem mert a kis alsósok közül jelentkezni, hogy ő volt az, ezért minden kissrácot megnéztek, hogy van-e rajta gatyó. Nagyon sajnáltam már akkor is szegény kiskölyköt. Most meg még jobban. Aztán a szülei kifestették a helyiséget és minden ment tovább. A gondnoknénivel még volt egy-két eset, pl. mikor egyszer ment hazafelé és a hosszú folyosón battyogott, a gyerekek meg csak nézték, hogy a szoknyáját véletlenül felgyűrte a derekára és kilátszik alóla a kombiné. És senki nem mert neki szólni. Csak mielőtt kilépett volna az utcára. Aztán meg egyszer mikor Mitti éppen kiment a mosdóba, akkor ment be ellenőrizni a lánymosdót. Időnként megnézte az ajtókat meg, hogy a villany, víz rendben van-e. Odaért ahhoz a wc-hez, amiben Mitti tartózkodott éppen. Meg akarta nézni az ajtót, de nem nyílt. Gondolom neki nem jutott eszébe, hogy valaki lehet bent, aki bent volt annak meg nem jutott eszébe, hogy szóljon, csak mikor újra megpróbált benyitni, akkor kiabált ki, hogy: ne rángasd az ajtót te hülye tyúk. És aztán mikor kijött, a gondnoknéni ott várta. :)

kaka ylla mesél hátööö

2009\06\26

remek napok

Nagyon formában vagyok! Egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam.

Vasárnap vezettem egy órácskát. Kicsit gyakoroltam az indulást meg ilyesmi. Mit mondjak... iszonyat béna vagyok! A szöcske, kismiska hozzám képest. Viszont remekül indulok kézifékes megállás után. Egész jól be tudok kanyarodni oda ahova akarok (természetesen kizárólag töküres parkolóban), kifelé menet azonban simán elindulok csak úgy érzésre, bármi hátranézés nélkül. Nem merek rendesen beállni, mert jajj a padka, menetközben meg két centire vagyok tőle, mert úgy érzem még elférek mellette. Fölfele simán váltok, lefelé már nem jut eszembe. Elkalandozik a figyelmem, szerintem nem nekem való a vezetés.

Tegnap sikerült hazahoznom a cipőm talpán egy jókora adag kutyaszart, de nem hozott szerencsét. Mire észrevettem (nem is én vettem észre), kb. mindent összejártam itthon. Söprést, porszivózást és sikálást hozott. Nem szerencsét. Aztán kicsit később eltörtem a mosógép ajtónyitóját. Ügyes. Ugye? Most ott van benne egy nagy rakás száraz ruha amit nem tudok kiszedni belőle, és mivel nincs átválogatva, még csak kimosni sem tudom. Mondtam egy csúnyát, aztán otthagytam az egészet. Nem is érdekel. Majd holnap megnézem, remélem azért sikerül működésre bírni, mert mosni nálunk mindig kell.

Ma - ebben az éveben először - hazafelé jövet elaludtam a motoron menetközben. Esett az eső és meleg volt és lassan mentünk és jó kis monoton motorzúgás vett körül. Naná, hogy elaludtam.

Gyerekeknek még most csinálom a Gundel-palacsintát, közben egy félóra és itt a barátnőm értünk. Alig várom, hogy odaérjünk végre a zsúrra. Francba, egyetlen alkoholos ital sem jut eszembe, ami zöldésgből lenne. Szerintem a fogyókúrát ma félreteszem.

motor palacsinta kaka zsúr nyafog

süti beállítások módosítása