Véletlenül nyúlt a hátsózsebbe. Soha semmit nem szokott ott tartani. Most viszont kezébe került valami. Hűha! Máris érezte, hogy a valami egy kis papírdarab. De ki tehette oda? Biztos valami telefonszám, vagy levélke.... ah! Csak nem egy titos hódoló? Jujjujj! Közben kihalászta a kis kétrét hajtott papírkát és szétnyitotta. Aztán olvasni kezdte: tojás, tej, darálthusi, leveshez zöldség... :))

SKORPIÓ 10.24. - 11.22.
Azt hiszi, hogy Önnel már nem is történhet semmi izgalmas, pedig ez nem így van! Ha egyedülálló, akkor egy fiatalabb személy üldözi a szerelmével.

Hát naná, hogy nem vagyok egyedülálló! Pont most nem.  :)

A nap csúcspontja: mutál a fiam. De tényleg.

Ma egy olyan nap volt... de olyan!

Ma sminkmentesen töltöttem az egész napot.

Ma reggel több mondatnyit beszélgettem a buszon.

Ma azt írtam hulladék helyett, hogy fulladék.

Ma túl sok liszt volt a főzelékemben.

Ma gyanúsan magától újraindult a gépem.

Ma rengeteget villamosoztam.

Ma szanaszét röhögtem magam villamosozás közben.

Ma alig kaptam levelet.

Ma 21:31-kor viszont megkaptam a 15:38-kor bentről magamnak küldött próbalevelet.

Ma háromszor mentettem ezt a bejegyzést.

Ma kettőt kitörlök belőle.

-Akkor melyik irányba menjek? Amerre szoktam?

-Aha

-De azon az oldalon szálljak fel, ahol szoktam, és arra menjek tovább?

-Igen, igen

-Akkor arra kell mennem, amerre máskor is szoktam?

-Igen

-Jó. Tehát a Margit híd felé menjek?

-Nem, az ellenkező irányba.

:)

Ó jajj, minden tagom érzem. Sőt... másokét is. Ma elkezdem egészségeskedni. Van az, mikor az ember mondja, hogy ezt kellene, meg azt kellene, meg mozogni kellene főleg. Csak éppen csinálni nem csinál semmit. Ja, persze, mert úgyis sokára érünk haza, messze van, meg pénzbe kerül és mindenféle népek járnak oda, kilógnék a sorból. De most egyszerűen nem volt arcom, kifogást keresni. Múlt héten hozta a csajszi a papírt, hogy hétfőnként női kondicionáló torna indul az iskolában este, és ingyenes. Igen, magam előtt égett volna az orcám, ha nem megyünk el. Hazajöttünk, megcsináltam a levest (anyósféle karfiolleves, vagyis egy jó kis húslevesbe karfiolrózsákat főz az ember, isteni finom) közben elrág (Na tényleg nem vagyok magamnál... észrevettem, hogy nem kettőhúszról megy a gép, pedig én bedugtam. A fényképező töltőjét... kihúztam és bedugtam a gépem zsinórját. Csak a másik felét nem. Összevissza forgolódtam, meg huzigáltam a zsinórokat, mint valami műszaki analfabéta. Remélem ez véletlen volt, és nem a torna miatt van.) szóval elrágcsáltam negyed fej nyers karfiolt. Utána egy óra torna. És komolyan: nagy élmény volt! Idejét se tudom mikor hullahopp karikáztam, ugróköteleztem, medicinlabdáztam! Lógott a nyelvem rendesen. Nem volt ez olyan sok, vagy nehéz, de nekem már teljesen elmúltak az izmaim. Remélem sikerül néhányat feléleszteni. Nézegettük ma a régi fotókat, még tavaly tavasszal is egész jól néztem ki. Most meg... de mindegy, mert valamit végre elkezdtem! Csajóca is nagyon élvezte a mozgást, talán velem jobban belejön, most láttam először, hogy mozog torna közben. Van mit javítani. Este megettem egy újabb negyedét a karfiolnak, nagyon finom az! És még zuhanyoztam is egészségesen. Ezzel a részével nagyjából elégedett vagyok a mai napnak. Csak ne tudnám mi vár rám holnap amikor megpróbálok majd kikecmeregni az ágyból! :)