Véletlenül nyúlt a hátsózsebbe. Soha semmit nem szokott ott tartani. Most viszont kezébe került valami. Hűha! Máris érezte, hogy a valami egy kis papírdarab. De ki tehette oda? Biztos valami telefonszám, vagy levélke.... ah! Csak nem egy titos hódoló? Jujjujj! Közben kihalászta a kis kétrét hajtott papírkát és szétnyitotta. Aztán olvasni kezdte: tojás, tej, darálthusi, leveshez zöldség... :))

SKORPIÓ 10.24. - 11.22.
Azt hiszi, hogy Önnel már nem is történhet semmi izgalmas, pedig ez nem így van! Ha egyedülálló, akkor egy fiatalabb személy üldözi a szerelmével.

Hát naná, hogy nem vagyok egyedülálló! Pont most nem.  :)

Láttuk Mohai Tamás szerzői estjét még ötödikén. Megmondom a zőszintét, nem vagyok nagy Faxni rajongó. Jó, hát egy-két szám van, amit meghallgatok (szeretem a rövidre nyírt, ápolt női körmöket) , de nem emiatt mentünk. Nekem ebben a sorrendben tetszett (legkevésbétől a legnikábbig): Faxni, Almási Enikő és a Zenekar, Háború, Muckshow, Török Ádám és a R.A.B.B., TOMISTARS. Utóbbi 3 egyformán tetszett. Ami még kimaradt pedig nagyon szeretem, az a KFT. Egy lemezt készítettek együtt, de szerintem az nagyon is jó lett. Valami újat adtak. Na mindegy, nem ez a lényeg, meg nem is az, hogy igazán jól éreztem magam a koncerten, hanem... Sokan voltak ott a városból. Ahogy beléptünk, az első ember akit megpillantottam, az életem első fiúja volt. :) Innen már szinte bámi történhetett volna, nekem jókedvem lett, annyira vicces volt, ahogy látványosan nem ismert meg. :) Nem, tényleg semmi gond nincs azzal, hogy igyekezett nem észrevenni, mindenfelé máshova feszülten figyelni, mikor a tekintetét kerestem. Végülis gyerekek voltunk, főleg én a 13 évemmel, az egész 2 hónap se volt és nem is mondtuk ki, hogy: járunk. És sosem kérdeztem meg, hogy miért lépett le szó nélkül, miért nem köszönt el legalább? Pedig régebben találkoztunk már és akkor még beszéltünk is egymással. Nem különösebben érdekelt mi volt akkor régen, én csak szimplán örültem neki, ha láttam, mert nekem jó élmény volt. Szóval nem kellett volna rosszul éreznie magát tőlem, én csak köszöntem volna. :) Persze lehet, hogy neki gáz, hogy sétáltunk kézenfogva, ölelgetett a sötét lépcsőházban, puszilgatta a nyakam, és egyszer elvitt moziba is, ahol a barátai is ott voltak. Mind 3-4 évvel idősebb volt nálam. Eszembe jutott, egy érdekes dolog. Azzal a lánnyal, aki ott volt a társaságban és szintén valakinek barátnője volt akkor, és gyakorlatilag ismeretlen, na vele sok-sok évvel később is váltottunk néhány szót, minden alkalommal, ha összefutottunk a városban. :) Emiatt arra a megállapításra jutottam, hogy valószínűleg, kellemetlen epizód vagyok a srác életében. Ha az egész nem számítana semmit, akkor biztosan megismert volna. Pedig hú de iszonyú régen volt! :)

Évek óta nem kaptam lábamra éppen jó csizmát. Hétvégén, csak úgy -mert éppen arra jártam- körülnéztem. Gyakran körülnézek cipőboltokban, mert nem akkor veszek cipőt mikor én akarok, hanem akkor, mikor találok. Tehát nézegettem a dobozokból rakott oszlopokat. 37 37 38 40 38 39 40 38 36 37 37 36 39 39 40 41 38 41 és akkor teljesen váratlanul megpillantottam. Nem hittem a szememnek. Fehér női csizma, méghozzá 35-ös! Ezen a télen az első igazi női a méretemben. Igaz kicsit gagyi, meg hegyes az orra és világítani fog benne az alsó részem... de pont jó a lábamra!  :) Juhéj. Haza is vittem rögtön. És nem bántam meg! Különben mit vettem volna fel ezen a gyönyörű mai napon? A fehér csizma pont ilyenkorra való. Hogy vidámságot hozzon ebbe a szutykos szürkesébe. Aki csak meglátja (magamat is beleértve) mind aszongya: fehér csizma ilyenkor? noooormális?  és látom ahogy megnézik. És ez vicces. :)  Minden második lábon fekete cipő/csizma, a kabátok is zömmel sötét színűek. Február táján már nyomasztó a rengeteg szürke/fekete/sötétbarna. Ráadásul ez a piszkosfehér égbolt. Nekem kellenek a színek, a világosság! Fehér csizma. Ennél jobb csak az lenne, ha valami csoda folytán találnék egy pirosat. :)

Gyerök jön haza kulcs nélkül. Felcsenget. É.P. veszi fel.

É.P. - Ki az?

GY. - Dödöle bácsi vagyok a postás. Levelet hoztam a ti Fjodor Fjodoricsotoknak

... :D

Ezeket még csütörtökön követtem el:

macska - macka

visszavonása - visszafonása

fizioterápiás - vizioterápiás

tér - tré

Máshol járt az eszem. Mindig szoktam kacagni rajta, hogy miféle marhaságokat írok. Pénteken aztán a pincébe is le kellett menni, ott találtam a cég második legviccesebb kiírását:

AJTOT SZIGORUAN BECSUKNI!

Alkoholos filctollal rótta valaki az ajtó belső felére. Elképzeltem amint a távozók SZIGORU arccal csukják a pinceajtót. :) Sajnos nem volt nálam a telefonom, ezt nem tudtam megörökíteni. Amiről viszont van képem, az a tavalyi figyelmeztetés. Nálam ez viszi a pálmát:

Ez ma így volt oda-vissza. Főleg vissza. Pont így. Pedig még csak ezután jön a születésnapom napja... :)

December...

És lesz London, és lesz Chicane és É.P. és Nm és boldogság és szeretet és újra megváltozik az élet. Ugye? Legalábbis. :)

Juhéj!!!

Végül mindegy is, hogy mi történt tegnap (már a reggeli előtt beszóltak mindhárman. :) Délutánra azért már volt cilindergyártás és hegyikristály-automata átadó ünnepély a rózsaszín szalonban. :) ) a lényeg este kezdődött. Mégpedig azzal, hogy a szokásosban ezt olvastam: "Hogy mit mondtál? Hogy mázlista vagyok? De most azért mert jól főzöl vagy azért mert szexmániás vagy?" Itt aztán elméláztam kissé, hogy vajon tényleg van-e összefüggés, vagy csak én látom úgy. Aztán továbbléptem hamar, mert egy cikket találtam. Deep Throat - amikor torkig vannak a pasik Mindjárt el is olvastam. Hogy kedvet kaptam-e a dologhoz, az maradjon az én titkom. :) Mindenesetre végigolvasgattam a hozzászólásokat is. Szeretem ezt csinálni, annyi álláspontot ismer meg az emberlánya. Ahogy látom, levették ezeket a cikk mögül, pedig tényleg nagyon érdekes és hasznos elolvasni és tanulni belőlük. Amit én leszűrtem, az megint csak ugyanaz. Vagyis a lényeg, hogy két olyan ember legyen együtt, aki ugyanazt akarja. Egyetlen dologhoz tettem volna hozzá. Ketten "küzdöttek" egymással, egyik az igenezjó másik a fujjerőszakos oldalon. Utóbbi azt találta mondani, hogy (röviden) amit nem szeretünk, (amit alapvetően utálunk és/vagy undorítónak tartunk) azt sosem fogjuk megszeretni egyszercsak. :) Pedig van ilyen. Tudom. Ezzel együtt pedig mindig az ugrik be, hogy aki ilyet gondol magáról, annak milyen megélni saját pálfordulását? Jó esetben nem is törődik vele, vagy egyszerűen azt mondja, most más vagyok. Rossz esetben meg.. pfff...  Na inkább vissza a szexhez. Olvasgatás közben volt szerencsém - egyik kedves hozzászóló jóvoltából - bepillantani az orális szex rejtelmeibe a másik oldalról is. Itt már egész kellemesnek éreztem az estét. :) A kvázi csúcspont akkor jött el, mikor É.P. - ki nem tudta miféle témában merültem el - váratlanul megszólalt, hogy akkor most nézzünk meg egy filmet. Általában megkérdezi mit nézzünk, a menetrend szerint én ilyenkor azt mondom mindegy, erre ő felsorol néhányat, amiből én választok. Most nem. Meglepetés jött. Most csak odaültünk a tévé elé és máris kezdődött. Címe: Young People Fucking. :D IMDb-n 6.7-et ér a film, nekem ennél jobban tetszett. (Itt és itt a filmről.) Így ért véget ez a hosszú szexes este, de csak, hogy átadja helyét az éjszakának.