A második emeleti lakó postaládájába valaki félig begyömöszölt egy fehér sportzoknit. Nem szagoltam oda, szóval fogalmam sincs, hogy fenyegetés vagy ajándék...

Nem is tudom.... Lehetetlen választani!

Imádom az "egylevegőset" ami olyan, hogy az első szónál elkap és nem ereszt az utolsóig.  És pontosan ugyanígy imádom, amelyikben csak figyelem, hogy mi történik, aztán egyszercsak azt veszem észre, hogy menetközben valamikor beleszerettem és fogalmam sincs melyik volt az az oldal/sor/szó ami oda juttatott, hogy máris újrakezdeném.

Azért néha úgy gondolom, hogy egyáltalán nem hiányozna a háromnapos migrénem, ha egyszercsak nem lenne többet. Főleg a mostani, merthogy nem sikerült időben elkapnom, így ma már hányingerem is van. Juhéj!

Mióta ideköltöztünk, ma reggel keltem legkorábban. Kipróbáltuk milyen, ha a kisnőci csak hétfőn reggel utazik vissza. Annyira azért nem jó. Viszont a tegnap délután, meg, hogy este is itt ült mellettem, az nagyon jó volt. Majd néha csinálunk még ilyet. De csak mikor épp nincs fejfájás rajtam.