Délután 2 férfiemberrel jöttem felfele a liftben. Mindegyik kétszer akkora mint én. Egyik az alsó szomszédunk. Nemtom mit ittak, de a szag betöltötte a liftet. Nekem meg muszáj volt vigyorognom menetközben, de nem emiatt, hanem mert beugrott, hogy neki mi vagyunk az áztatós népség. Ja, nem is meséltem... A két ünnep között újra sikerült. Az egész a hülye zuhanyrózsa miatt volt. Hát ki gondolta, hogy megfordul menetközben és kiprickel a kádból? És ki gondolta, hogy víz kifolyik az ajtó meg a küszöb között? És ki gondolta továbbá, hogy az előszoba hülye szőnyege nem szívja be a kifolyó vizet, hanem csak eltereli a bejárati ajtó elé? És főleg ki gondolta, hogy a bejárati ajtónál ereszt a panel? Szóval üldögelek szép csendesen, várok, hogy tele legyen a kád... Egyszercsak, mintha kopogtatnának. Este 10 óra. Ki a fene lehet? Kitrappolok, közben arra gondolok, hogy elzárom a vizet is. Kinyitom a fürdőszoba ajtaját, és akkor egyszercsak (jujj) ott állok talpig vizesen. A kádban kb. 3 liter víz, a rózsából gyönyörű szökökút árad ki a fürdőszoba padlójára. Csodálatos higgadtsággal cselekedtem, vagyis elzártam és szaladtam ajtót nyitni. A következő meglepetés akkor ért, mikor rájöttem, hogy ezt kb. bokáig érő vízben állva teszem. A szomszéd meg csak annyit bírt mondani, hogy: akkor tőletek ázunk...