2010\10\08

részlet

Ma láttam egy fiatalembert. Vékony, magas, fekete cuccban. Haja hátul összefogva. Arca is hosszúkás, amit az állgödre alatt kezdődő szakáll csak kiemelt. (Itt kell megjegyeznem, hogy pont ma reggel láttam a metrón viszonylag közelről egy szakállt, hosszú szakállt, fura szakállt. Kinézetre nem a szokásos sprőd, szakállszerű szakáll, hanem inkább mintha erős szálú haj nőtt volna viselője állára. Olyan 6-8 centi hosszú lehetett és selymesen csillogott. Fura. Átfutott rajtam, hogy vajon milyen lehet tapintásra, és, hogy mit szólna, ha megkérdezném, hogy megfoghatom-e? Aztán inkább nem csináltam hülyét magamból.) Kecskeszakáll. Az volt neki. Szóval állt a buszon és kapaszkodott.

2010\10\06

nosztalgia (ennek a szónak molyirtó szaga van)

Kerek hónap múlva osztálytalálkozó. Ma egész délután ez a szám ment a fejemben. Naná, hogy belegondoltam... húsz év. Sok. De tényleg nagyon sok. Számlálhatatlan dolog van a fejemben róla, akad pár tucat képem is, és néhány kedvenc ruhám a szekrényben. De ami megvolt húsz éve is, ami azóta is folyamatosan velem van és használom, az csak egy maradt. É.P.

zene hangulat

süti beállítások módosítása