És végre az első idei motoros kirándulás is elérkezett. Már nagyon vártam. 

 Szeretek királykisasszony lenni. Szeretem, hogy azon kell rágódnom, süssek-e máskor is kiflit. Szeretem, hogy nem zavar a mosatlan edény a konyhában. Szeretem, hogy komolytalan, kicsi, lusta és unalmas vagyok. Most olyan jó így. 

 Ma este már csak szeletelt kenyeret kaptam a boltban. Senki nem szereti. Már úgyis akartam zsemlét sütni, hát csináltam egy adag kiflit. Nemtom, jobban tetszett ez a recept. Szóval lett 8 darab kifli. Azt hittem jó keményre sültek, mert a tetejük egész barna, és mert 15 helyett 30 percig sütöttem. De nincs baj, egész jó lett. Mindjárt megcsinálom holnap reggelire. Még nem tudom sütök-e máskor is? Attól függ mit mondanak a többiek. Igazából nem olcsóbb mint a bolti. Persze, igen, az íze és állaga sem olyan, de most minden azon múlik, hogy ízlik majd holnap.