Tudom, régen vettelek elő utoljára...  Majd később mesélek róla (ahogy szoktam :) ), hogy mi történt velem. Most csak a két legjobbról

Utaztam egy olyan régi liftben, ami csak felfelé közlekedett. Az emeletről üresen le kellett küldeni a földszintre. Lehajthatós bársonyszékecske volt benne, és nagy tükör, meg 4 centire kinyúló gombok. 4 darab. A kis ablakokkal ellátott ajtókat két oldalról kellett behúzni, de csak a külső rács becsukása után. A külső rácsot pedig kulccsal lehetett kinyitni. Időutaztam.

És a liftezős nap reggelén találtam két négylevelű lóherét, meg ezt: 

És hamarosan telihold. :)

A vasalóm olyan illatot árasztott magából az imént, mint amikor a kovácsműhelyben edzettük a kalapácsfejeket. 

Egyiknek csak pirosaranyat teszek a szendvicsbe, másiknak csak majonézt, a harmadikéba ezt is, azt is. Ha lenne még egy gyerekünk, az nyilván egyiket sem kérne bele. 

 Mostanában nagyon rákaptam a citromos vízre. Ki tudja, nem ettől vagyok-e oan kis lökött meg túlérzékeny. 

Nagyon kell figyelni a bodobácsokra, nehogy a zember rájuk lépjen. Tessék vigyázni!

 Még sosem jártam kalandparkban.