Ezt egy másik blogoldal másik bolgjában leltem. Sajnos nem volt ott, hogy kitől származik. De így igaz. Ezért ideraktam, hogy ne felejtsem el.

"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: "elmúlik"."

Már megint előbb járt a kezem...

Töröltem az összes három bejegyzést. Pedig elég lett volna csak elrejteni. Na mindegy.

Tény, hogy nem megy nekem ez a lelkiélet papíron. :) Inkább úgy intézem, mint eddig is szoktam. Magamban! :)