Elérkezett az aranykor. Legalábbis tegnapig.

Az úgy volt, hogy egész nyáron hadakoztam. Először jöttek a levéltetvek. Sikerült megszabadulni tőlük, aztán elmentünk pár nap szabadságra a legnagyobb melegben. És hiába locsoltam agyon mindegyiket, azért megsínylették. Már szinte sikerült visszaállni, amikor megint következett egy hétnyi vízmentes időszak, naná, hogy rekkenő hőségben. Ezután megjelentek a piszok atkák és taroltak. Rátett az utolsó hétnyi szabadság is egy lapáttal, végül úgy gondoltam ennyi volt a pistikéknek és petúniáknak, a hajnalka meg úgysem virágzott soha, hát ez van. Azért persze locsolgattam őket igyekeztem vigyázni rájuk. Erre most, mikor itt a zimankó, ezek észnélkül virágzanak. (Azért nagyon nagyon örülök ám ennek :) )