Ha megszeretsz egy embert a blogján keresztül, boldogsággal tölt el amikor jó dolgok történnek vele, de ettől még nem ismered. Ha valami szörnyűség éri, együttérzel vele, de nem ismered. Csak sejted mi esne jól neki, fogalmad sincs tehetnél-e érte bármit, nem tudod mit mondhatsz és mit nem.

Így aztán gondolatban többször megölelgeted hosszasan, közben simogatod a haját, és reméled, hogy ilyenkor hajszálnyival kevésbé fáj neki ott a távolban.