kisnőci
Azt mondja nekem:
-Anya szerintem te olyan szép vagy
Olvadó szemekkel lesem a tündéri kis pofáját, ő meg így:
-Senkinek nincs ilyen kedves, melegszívű, aranyos anyukája
Teljesen kész vagyok. A tízéves lányom hazavágott egyetlen mondattal. Mit tehetnék, hogy a könnycseppjeim visszavonulót fújjanak?
-És nagyon szeretsz is engem
Nekem annyi. Az utca közepén megállunk és jó szorosan, hosszan megölelgetjük egymást. Piszézünk is, ő közben folytatja:
-Anya én úgy szeretlek... mit kapok vacsorára? :)
Reggel kétségbeesett telefonhívás ér a metróban. Nagy a zaj, a vonal szaggat.
-A.a ni.cs .eg a .ulcs.m!
Szinte pityereg, hallom, hogy baj van.
-Jól van, nyugi, nem lesz gond. Nincs a táskád aljában?
-Nincs
-Nem volt nálad szatyor, vagy tornazsák? Nincs abban?
-Nincs
-Hát hova tetted legutóbb?
-A székre
Itt mindjárt gondoltam, hogy akkor este elbeszélgetünk a kulcstartóról, mert székre kulcsot tenni nem túl okos dolog
-Nincs leesve a szék alá?
-Niiincs! Anya siess, mert el fogok késni
Ezt már sírva mondja.
-Oké, semmi baj, készülj össze teljesen. Megfésülködve, cipőben, táskával a hátadon, szóval állj útrakészen az ajtó elé, ha készen vagy. Én meg szólok a mamának, majd átmegy és bezárja ő az ajtót. Így még odaérsz nyolcig, aztán délután együtt megkeressük.
Telefon anyukámnak, ő rohan ahogy tud. Telefon a kisnőcinek, a mama megy. Erre ő
-Jóó, de már megtaláltam a pulóverem.
Micsoda??? A mit? Pulcsit? Nem kulcsot? Úgy mondja, hogy... nincs kétségem, hülyének néz.
Komolyan, hát ki gondolta volna, hogy a gyerek 30 fokban a pulcsiját keresi sírva. Minek? És ha már az nincs meg, meddig tarott volna benyúlni a szekrénybe és egy másikat felvenni? Eszméletlen, hogy miket tud csinálni ez a nőci! Hab a tortán, hogy én kaptam a leszúrást, mert nem készítettem ki neki a pulóvert. Utána végigkuncogtam a metróutat, egyszerűen nem lehetett kibírni nevetés nélkül. :)
Szólj hozzá!
