Hosszúra nyúlt az éjszaka.

Még mindig tart a tegnapi hangulat. Ugyan felkeltem reggelit készíteni, de ezzel be is fejeződött az értékelhető cselekedetek sora. Ebéd gyorsan a sütőbe, aztán délelőtt hevertem egy félórát. Kidőltem.

"We're walking in the air
We're floating in the moonlit sky"

Heverek az ágyon, csukott szemmel. A zene betölt. Vagy kitölt. Nem tudom eldönteni, mint ahogy azt sem, hogy könnyű vagyok és lebegek, vagy súlyos vagyok és süllyedek...

Mindenesetre sikerült kicsit felélednem. :)  Kellene készülődni az iskolára, de ez ma sem fog összejönni. Holnap meg anyukáméknál lesz ebéd. Még egy közös ebéd, míg a tesóm itthon van. Aztán fél évig nem látjuk. Nagyon aggaszt, hogy elmegy. Miatta is meg a sógornőm miatt is. Nem lesz könnyű nekik, de nekünk sem. Anyukámnak főleg nem. Azt hiszem beszerzek neki valamit ami majd vigyáz rá, meg szerencsét hoz neki. A tesómnak.

Csináltam fényképeket, hogy kicserélhessem a lap fejlécében lévőket. Csak még a jóistent kell megkérnem, hogy segítsen infot szerezni arról, hogy is kellene kicserélni. :) Lefotóztam a csigaház darabkákat, amiket legutóbbi dunai kirándulásunkon szedtem össze. Még így törötten is nagyon szépek. Nem tudom mi az oka, de odavagyok a közeli fotókért, amiken látszik minden kis apró részlet.