Kisleányom

Ahogy mondani szokás, ha nem lenne, ki kéne találni.

Esküvő, hozzák a "tortát". Azért "torta" mert egy rakás csokiba és kókuszba forgatott kockából áll. Meglátja és felkiált: anya! Ez a kedvenc kókuszgolyóm! Hát ilyeneket tud.

 Már rá kell szólni, hogy felejtse el az én cipőimben való grasszálást, mert nagyobb a lába mint az enyém. Az összes nőidolgot megbeszélte velem százezerszer, hogy tudja mit kell tennie, de azért még imádja az esti puszit és betakargatást.

Tegnap odatrappol hozzám aszongya, hogy táráá. Tele a keze barbibabával, mondom akkor most mivan? Aztán látom, hogy a kezei kb. könyékig barnák, meg tele van barna foltokkal a pofija. Angyali mosollyal közli, hogy barnára festette a barbik haját. Remek. Tudom, hogy ennek nem kellett volna viccesen hatnia rám, próbáltam is szigorú lenni, nagyon. Megkérdeztem miért csinálta, és a teljesen logikus válasz szerint azért, mert mind szőke volt. Nem is értem, hogy nem gondoltam erre. Szóval a babák egyelőre barna hajkoronával ékeskednek. Vajon meddig tart a vízfesték a babahajon?