Ezt még hétvégén...

Már a második hétvégénk ment gallyra. Szombaton a szokásos főzésmosástakarítás, aztán vasánap éjjel meg asszisztálás É.P. munkájához. Nyüglődtem, forgolódtam, rejtvényt fejtettem, olvastam, ő meg csak dolgozott, dolgozott, dolgozott. Reggel 5-kor feküdt le. Vasárnapra megint megállt az élet. Meg az agyam is. Nemértős egy reggelem volt. Először is azt írta a fagyasztott sajtos kocka zacsiján a szöveg, hogy: melegítse 220 fokra a sütőt és süsse 200 fokon. ??? Azt meg hogy kell csinálni? Mindegy, bedugtam a sütőbe és lementem a boltba. A pénztárosnéni megkérdezte, hogy hány kiflit tettem a tasakba, én meg kapásból rávágtam -8 helyett-, hogy 6. Aszongya:hat? Erre én:hat. Ő:hat? Én:jajj, 8! És még vagy ötször: nyolc, nyolc, nyolc, nyolc, nyolc! ??? Már éreztem, hogy nem vagyok százas. Egyébként a bolt úgy nézett ki, mint nagymamám falujában, vagy É.P. nagymamája falujában. Mikor hétvégén korán kell kelni, hogy a boltban még legyen tej meg kenyér. Hát itt már nem volt. Csak kifli. Tejért a kisboltba mentem. A boltosnéni nagy beszélgetésben volt egy munkásemberrel, én meg kiraktam a liter tejet a pultra, mert úgy gondoltam, hogy nem kívánom megvárni míg megbeszélik azt a munkát amit a bácsi csinált a néninek, nem érdekel engem, hogy az építkezés milyen ütemben folyik. Csak a tejet vinném... boltosnéni rám néz, vigyorog egyet és ez jön ki a száján: most aztán fogy a tej, kenyér, mert mindenki éhen akar halni. ??? Itt elvesztettem a fonalat.

Kisnőci olvas.

"Szerda ablakában
csütörtök ül,
és ordít
csütörtökül.

Egy darabig csend volt, aztán Szörnyeteg Lajos megkérdezte:
- Miért csütörtökül ordít?
- Mert csütörtök - mondta Vacskamati -, ha péntek, péntekül ordítana.
- Idegen nyelveket nem tud? - akadékoskodott Bruckner Szigfrid.
- Nem - mondta Vacskamati -, ez egy műveletlen csütörtök."

Rettenetesen élvezi! Kérdeztem tőle melyik a kedvenc szereplője. Vállát vonogatta. Ló Szerafin? Bólogatott. Miért? Vállát vonogatta. Mert ló? Bólogatott, és azt mondta:csak kár, hogy fiú és szemüveges. :)