17 és bolond, ja nem is, 37 és bolond (ezt később át fogom írni)

Hátésakkor ittvanelérkezett egy újabb várvavárt huszonnyolcadik!
Hmmm......... Valami váltás kellene. Már uncsi ez a 28. Azt hiszem jövőre 32 leszek inkább.
Egyébként Anyukámmal osztozunk ezen a napon. Ha úgy nézem, szülinapi ajándék voltam. Ha úgy nézem, jól elszúrtam a szülinapját. Mindenesetre megszülettem, mert akarta és akartam. Állítólag méteres hó volt az autópályán mikor hazavittek a kórházból. Hogy anyukám mit kapott még rajtam kívül a 21. szülinapján, arról soha egyetlen szó sem esett. Nos... talán ezt ma pótolom, ha már így eszembe jutott. :)
Tegnap óta írom a listát. Tiszta hülyeség. Legalábbis ebben a pillanatban annak tűnik. Nekem a fejemben van, rajtam kívül meg kinek lenne érdekes? Vagy ilyesmi. Elég negatív vagyok ma. Meg tudom ám magyarázni! Persze én tehetek erről is.
É.P. kedvesen megkérdezte reggel, hogy mit szeretnék csinálni a szülinapomon. Mit szeretnék kapni? Én meg egy hp vagyok. Mindig mindent akarok. Azt kívánom, hogy bárcsak ne kérdezne tőlem semmit! Azt kívánom, hogy csak gondoljon rám, hogy én mit szeretek, minek örülnék aztán fogjon meg és vigyen. De nem ám csak úgy... hanem a tenyerén. Azt kívánom, hogy örüljön nekem és legyen büszke rám. Hogy a szívét adja egy szál virággal. Na ez pont az, ami nem megy kérésre. Mert akkor már nem olyan. Se neki, se nekem. Lehet, mégiscsak nő vagyok. Tudom ám, hogy könnyű bakizni ha azt várom, hogy gondolatolvasó legyen. Viszont azt is tudom, milyen mennyei érzés, amikor eltalálja.