hiúság - enyém

Hová tegyelek, rút szemem szép

 

világa, ha mindig törtetel, ebbe az

 

irányba, bókolsz, mosolyra húz

 

ajkad, arcod oly kedves ilyenkor,

 

csak egy balga hallgat, halk

 

szavakkal tapaszt von szája köré, s

 

mit tegyek, mit mondjak, ha engem

 

már nő nem remél, csak nevetek ,

 

mert akarja, ahogy én is

 

vidámságot csalok arra a szép

 

arcra, s ha szemem oda is téved,

 

rögvest jelzi a határőrvidéket...