szép
Este hihetetlennek láttam az eget. Volt ugyan nagy zuhé, de hamar elvonult. Naplemente idejére már kezdett tisztulni. Még jó nagy felületet felhő borított, de a nap is sütött. A fölhők miatt csak kis darabon, de megjelent egy szivárvány is, mégpedig egy jó erős színekből álló szivárvány. (Szép ez a szó. Lehet azért, mert benne van a sziv, vagy talán mert megjelenik előttem ha kimondom.) A nap szinte vízszintesen sütött, így alulról világította meg a felhőket. Azok meg örültek a különös színű új ruhának. Mintha finom homok és füst keveredett volna. Néhol aranysárga, máshol feketébe hajló sötétszürke itt-ott egész világos fodrokkal. Önmagában is szép, de együtt a felhőtlen égszínkékkel, csodálatos! Távol, nagyon messze meg a nap ragyogó korongja, már éppen csak a látóhatár felett.
Annyira sajnáltam, hogy nem volt nálam fotomasina.
Reggelre gyönyörű tiszta, bár hideg időre ébredtünk. Ma láttam az úton egy oldalkocsis motort. Ez már jól hangzik. Hát, még ha azt mondom, hogy az oldalkocsiban egy kutya álldogált menetiránynak háttal. Kidugta a fejét a plexi fölé, nézelődött, a szép lobogtatta a szőrét, és pont úgy nézett ki, mintha nagyon élvezné a száguldást. :)
Szólj hozzá!
