Kaptam ma meglepetést. Egy dvd-t. Tesóm digitalizáltatta és lemezre íratta a gyerekkori képeink egy részét. És most nem is tudom nagyon szavakba foglalni milyen érzés volt nézegetni a képeket. Ott volt az én gyönyörű és fiatal anyukám és apukám a cuki kisöcsém, kedvenc nagynéném kislányként és én is, hol cukin, hol bénán. Hihetetlen mennyiségű emlékkép erősödött fel közben a fejemben. Egyelőre még mindig ott kavarognak. A ruhák, játékok, a lóherés úszógumi, nyaralás, régi lakás, régi rokonok, amikor még a sétálóutcán is autók hajtottak... és persze a családi legendárium történetei. Például az, mikor a szülinapomon kiosontam a konyhába és mire észrevették, már majdnem az összes franciadrazsét lelegeltem az anyukám sütötte tortámról. Újra kellett rakni, hogy a fényképen mégis kinézzen valahogy. És így fújtam el a gyertyát. :)