Nincs nekem különösebb bajom a hétfőkkel, de a tegnapi, az cudar volt. A délelőtt még elment valahogy, délután viszont sehogy nem akart alábbhagyni az eső. Azért persze hazajöttem, de még nem tudom, hogy pl. a fekete cipőm túlélte-e az utat? Ömlött az eső végig, a szél meg szemből fújt. Mikor hazaértem, elöl ázottcsurinak néztem ki, hátul meg tiszta száraz voltam. Szerencse, hogy az úton csak zuhogott, és igazán aztán kezdett szakadni, miután a virágokat elrendeztem az erkélyen. Boltba valahogy nem nagyon volt kedvem menni, abból kellett vacsorát csinálni, amit a konyhában találtam.
Hm… panaszkodni akartam a hétfőre? Pedig hétfőn nem is volt olyan rossz. Csak annyi történt, hogy főztem a kis zöldséges egytálamat meg pizzát csináltam a többieknek. A legutóbb mikor hamburgert sütöttem megtetszett a koriander, gondoltam ebben sem mutatna rosszul. Sajnos egy csöppet megborítottam az üveget, és így kb. egy személy egy évnyi koriandergolyócska adagjával gazdagítottam az egytálamat. Hogy kicsit javítsak rajta, beledobtam egy kisebbet a borzasztóerős paprikámból a fűzérről. Mindeközben a szószocska szépen rotyogott magában. Előkészítettem a tésztát, megkóstoltam a zegytálamat és nem szédültem meg tőle (azóta sincs semmi bajom, úgyhogy a koriander valószínűleg ipari mennyiségben sem mérgező). Nemúgy a pizzaszósztól, amit rettenetesen elsóztam. Úgy futkostam a gépem és a konyha között akár a a bizonyos mérgezett egér, és igyekeztem vacsorázni + minden praktikát kinyerni az internetről, mert én csak a krumplis meg a szódabikarbónás módszert ismertem. Utóbbit nem akartam használni, szerintem érződik az elkészült ételen. Így végül két krumpli nyugodott a serpenyőben, meg játszottam egy kicsit pár csepp ecettel is. A nagy sietségben viszont nem figyeltem, csak lapátoltam be a korianderes zöldségeimet, zöldséges korianderem, meg az egyik falattal a borzasztóerős paprikát. Annak eredetileg csak az íze kellett volna, hogy a számba kerüljön. Könnybelábadtak a szemeim, egy percre munkaképtelen állapotba kerültem, de az élet nem habostorta nekem pedig muszáj volt tovább csinálnom a pizzát. Végül ehetőre sütöttem, úgyhogy visszavontam mindent, a hétfő nem is volt olyan pocsék. Ellenben a szerda....
