Arról, hogy az üvegpoharak olyan ütemben fogynak nálunk, mint egy kisebb kávézóban, arról már nem is ejtek szót. Viszont. Még vasárnap este elszabadult a mosogatógépem csöve és jó alaposan eláztatott mindent a mosogató alatti szekrényben. Ha É.P. nem szereli fel a fiókot a konyhaasztal alá, akkor nem akarom oda átpakolni a műanyag zacskókat és akkor észre sem veszem, hogy áll a víz a szekrényben. Pedig állt. Kinyitottam a szekrényajtót. Látszatra minden ugyanolyannak tűnt. Amikor azonban megfogtam az első adag zacsit, igen nagyon meglepődtem. Először amiatt, hogy vizes, másodszor amiatt, hogy vajon hogy került oda víz? Villámgyorsan kidobáltam a cuccokat, tele is lett vele az én kis konyhám. Fene se gondolta volna, hogy ennyi minden befér egy akkora szekrénybe! Zacskók, tisztító- és mosogatószerek, szivacsok, nagy csomag toalettpapír, disztasakok, dobozok, hűtőtáska, a szemetesvödör, meg két doboz festék. Ja, és volt még néhány üres virágcserép, meg egy totálisan szétázott papírdoboz a tartalékizzókkal. Ott virított szépen sorban mind a konyhaasztalon és alatta, meg a pulton. Fél vödörnyi vizet szedtem össze a szekrényből. Hogy nem áztattuk el az alattunk lakót, azt csak abból gondolom, hogy nem jött panaszkodni. Alig hevertük ki a csapást és szereltük vissza a csövet, tegnap este a tavalyelőtt karácsonyra kapott wc-ülőke ment tönkre. Elromlott, ahogy csak lehet. Akkor még csak azon rötyögtünk kicsit, hogy a fiúknak nem kell bajlódni a deszkával. Ennél sokkal viccesebb volt, mikor ma reggel, álmos fejjel kitrappoltam, ráültem, visítva felugrottam és konstatáltam, hogy az éjjel valaki ellopta az ülőkét. :) Ezek után beértem az irodába. Bekapcsolódtam, aztán elvonultam, bedobtam a három tökmagos fornettit a mikróba és a kávémmal együtt indultam vissza az asztalomhoz. Ez legfeljebb ha 5 percet vett igénybe. Mégis, mire beléptem a szobába, hatalmas tócsa fogadott. A radiátorból úgy 20-25 centi magasra spriccelt sziszegve a forróvíz. Elzártam, de alig csillapodott. Azonnal szóltunk a lakatosoknak, hogy jöjjenek gyorsan, mert ömlik a víz a radiátorból. Viszonylag hamar ideértek, de akkorra már egyszer kiöntöttem a felitatott vizet a vödörből. Mikor beléptek, megállapították, hogy: ez tényleg ömlik! :) Szerelés alatt volt szerencsém meghallgatni, hogy még szerencse, hogy azonnal ugrottak, mert egyébként mindig az van, hogy ők sietnek a hívásra, és nem is ömlik nagyon csak csöpög, vagy csordogál. Kolleganőm kérdezgette őket, hogy van-e olajradiátor az intézetben, mert ezt a kb. 25 nm-es szobát ez az egy radiátor fűtötte. Mondták, hogy nincs. Jó. És elektromos? Azt meg nem nagyon engedik (mert drága). Jó. Megfagyni szabad? :)